|
 |
|
|
...1. Bátorság az, amikor egy férfi tök részegen, éjjel 4-kor hazajön, belépve az ajtón a kezében seprűt tartó, tomboló feleségét megpillantja ás azt meri kérdezni, hogy:
- Takarítasz vazze, vagy ma még elrepülsz valahová?
2. Honnan ismered meg a skót házát? Ki van terítve a WC papír száradni...
3. A fakír és a fia sétál az utcán. Egyszer csak a gyerek bele... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szól az ének,
s a lágy regények
lapjain ébredő
ősi népek,
bortól feledve
szüntelen regélnek
a rettentő veszélyek,
és mesés kincsek
tarka egyvelegéről.
A bárd dalol:
telve már a fogadó
titkot áhító
pénzéhes csavargók
tudatlan tömegével.
Teljes az élet,
s a víg legények
sietve hazatérnek,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Életének 96. évében elhunyt Faludy György költő, műfordító, író, a magyar irodalom doyenje - tudatta felesége szombaton az MTI-vel. A Kossuth-díjas írót pénteken, otthonában érte a halál. Temetése szeptember 9-én, 16 órakor lesz Budapesten, a Fiumei úti sírkertben - közölte Faludy-Kovács Fanny. Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Poko... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Aludtál, s ajkadból álmod nedve folyt szét,
csodálhattam előomló melled ékét.
Oly jó, hogy szerethetlek! Iszom a gyönyört.
Nélküled víg napom is gyász-színeket ölt.
Nem halad a munka, állok megkötözve,
bezárom szívem is - nem kap más belőle.
Jaj, nem kell gondolat, bús! Fekszel mellettem.
Simíthatja drága... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Úgy, mint a mór, elvesztettem hitem.
Bíztam vakon, hát a máglyán elégtem.
Mord vagyok, most hagyjatok magamra!
Ne fecsegj vigasz!
Nekem kell ez az óra!
Oda a hit, nem segít itt víg dallam sem.
Ledőlök alváshoz, ám agyam nem pihen.
Othelló! Neked könnyű volt a bosszú.
Kiadtad vad mérged.
Könnyebb így a bú.|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Francois Villon: Vegyes költemények és balladák: Ellentétek
Szomjan halok a forrás vize mellet;
Tűzben égek és mégis vacogok;
Parazsas kályhánál vad láz diderget;
Hazám földjén is száműzött vagyok;
Csupasz féreg, díszes talárt kapok;
Hitetlen várok, sírva nevetek;
Az bíztat, ami tegnap tönkretett;
Víg dáridó bennem a bosszúság;
Úr ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..."Elájulni, s mindent merni, dühöngve,
Mint nyers, szelíd torzó és holtrasápadt,
Merész halott és új életre támadt,
Csaló, hűséges, bátor, gyáva, gyönge,
És tőle távol nem találni csöndre,
Mint víg, komor, őrjöngő, büszke, bágyadt,
Megszökni hősként, csupa gőg s alázat,
S riadtan bújni sértődött közönybe.
Ha kiábrándulnánk, szemünk bef... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Próbáltam nélküled lenni,
de őrülten szenvedek,
a fájdalom nem enged élni,
taszítnak a boldog emberek.
Egyszer a súlyos éj eliszkol,
majd szabadon lélegzek,
tovaillan a bú, a magányom
összeomol...
Világlik mennyire szeretlek.
Szomjas vágyam öledbe űz,
sorsunk a lelkembe víg
dallamot fűz.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| A mai napom is úgy kezdődött mint a többi....megpróbáltam felkelni reggel 7-kor, 1/4 nyolc lett belőle:S Ez már megint a lelkemből adódó iskolaundor eredménye volt,s az agyam fáradtsága is hozzátett egy lapáttal....Deh végülis bejutottam az iskolába nagy nehezen,ahol ismét az a nyomasztó érzés kerített hatalmába, melyet úgy hívnak:PARA....Minden nap e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Victor Hugo: Mert minden földi lélek
Mert minden földi lélek
valakibe
átszáll, mint illat, ének,
láng vagy zene;
mert minden élet annak,
amit szeret,
rózsákat mindig ad, vagy
töviseket;
mert április a lombnak
víg zajokat
s az alvó éj a gondnak
nyugalmat ad;
mert vizet a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Áprily Lajos: Imádkozom, legyek vidám
Én Istenem, legyek vidám,
házamat vidítni tudjam.
Mosolyogjak, ha bántanak
és senkire se haragudjam.
Arcom ne lássa senki sem
bánkódni gondon és hiányon.
Legyen szelíd vasárnapom,
ha mosolyog a kisleányom.
Én Istenem, legyek vidám,
ma minden gondot tűzre vessek.
Ny... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
ELFOGYNI AZ ÖLELÉSBEN
Szájon, mellen, karban, kézben,
Csókban tapadva, átkosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.
Epében, könnyben és mézben,
Halálosan, tudatosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.
Ilyen nagy, halk, lelki vészben
Legyek majd csontváz, víg halott.
Elfogyni az ölelésben:
Ezt aka... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Sikolt a zene, tornyosul, omlik
Parfümös, boldog, forró, ifju pára
S a rózsakoszorús ifjak, leányok
Rettenve néznek egy fekete párra.
Kik ezek? S mi bús csöndben belépünk.
Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk
S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat
A víg teremben némán szerte-szórjuk.
Elhal a zene s a víg teremben
Téli szél zúg s ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A mai nap jobb lett, mint a tegnapi, de még nem az igazi ez sem.
Így a mai termés ez lett:
OKTÓBER (Dsida Jenő)
Az erdélyi szüret dicsérete
A sors galád napok közé sodort.
Nincs semmi, semmi víg szüreti hang itt,
a szőlősgazda szomszédjára sandít
s a pinceszájra követ kőre hord.
Zárt ajtók mög... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mese a sündisznóról, aki arra vágyott, hogy megsimogassák
(Nem csak gyerekeknek)
Egyszer volt, hol nem volt, kerek erdő közepén élt egyszer egy sündisznó. Nagyon mogorva sündisznó volt; legalábbis ezt tartották róla. Mindenkivel csak morgott, mindennel elégedetlen volt, és még ha jó szándékkal közeledtek hozzá, akkor is tüskés gombóccá gömbölyödött, csak úgy m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
William Shakespeare: XCVIII. szonett
Távol telt tőled tavaszom, midőn
A pettyekkel tündöklő Április
Ifjúságot lehelt szét a mezőn,
Hogy táncolt még a vén Szaturnusz is.
De sem a víg madárfütty, sem a tarka
És jószagú ezerféle virág
Nem vett bizony rá semmi nyári dalra
S szedetlen maradt a sok büszke ág.
Nem csodáltam a hó-liliomot|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
REGGELI DAKTILUSOK
I.
Jó, ha az ember már kora reggel rámosolyoghat
Napra, a szélre, az égre, virágra, világra, Terád
S visszanevetnek reggeli fények, barka, faág és
Visszanevet a Te szürke szemed rám, szürke virág.
II.
Víg ma a reggel. Nap kacagó szép képe kacsint
és tele szájjal rámnevet egy csöppnyi, buta fel... |
|
|
|
|
|
|
|
|
TÜRELMETLEN, JÓ BARÁTAIMHOZ
Magyar akácnak érett táskája
Vagyok talán
S magot-hullajtó, nagy megadással
Szóródjak át víg másoknak falán:
Talán ez a sorsom?
Óh, készen vannak az ápolt kertek,
Biztos falak,
Belőlem-élők nagy légiója:
Egy éhes, ifju, kedves csapat
Várja, hogy kidüljek.
Kis türelem még,... |
|
|
|
|
|
